Bukovinai táncok

Bukovináról

 
Bukovina egy kisebb tájegység, amely ma Románia és Ukrajna területén fekszik. Korábban az Osztrák-Magyar Monarchián belül a legkeletibb tartomány volt.
A bukovinai öt falut (Andrásfalva, Hadikfalva, Istensegíts, Fogadjisten, Józseffalva) a bukovinai csángók lakták. A XVIII. század második felében a madéfalvi veszedelem után kimenekült csíki székelyek alapították ezeket a településeket. 1880–1941 között több csoportban visszaköltöztek a Kárpát-medencébe. Egy csoport Dévára kerül, de kerültek Pancsova (Jugoszlávia) és Bonyhád (Magyarország) környékére és Budapest vonzáskörébe is.
 
 

Jellemző táncok

 
Silladri
Régi stílusú férfitánc, a székely féloláhosokkal rokon, de esetenként gazdagabb azoknál, a székely verbunkokhoz hasonló nehézségű és összetettségű motívumokal. Páros változata a székelyek sebes forgóival rokon, körben is táncolják, ez részben az erdélyi körcsárdásokkal, részben a dunamenti kör-ugrósokkal mutat hasonlóságot.
 
Csárdás
Egyszerű forgó karakterű párostánc, kar alatti kiforgatás csak az irányváltásoknál fordul elő, valójában a páros silladri alkamazása az új csárdás-zenére. A többnyire egymagában előforduló silladrival alkot esetenként táncpárt.
 
Balkáni tipusú fűzértáncok
Hóra, helysza.
 
Németesek
A német és lengyel szomszédságtól átvett kötött formációs táncok, nagyon gazdag felhozatalban.
 
Lakodalmi táncok
Kendős, párnás, székes tánc, büdös vornyik. Ez utóbbi valójában a silladri egyik sajátos változata, vonulós labirintustánc, melyben a táncvezetőt utánozzák.
 
Jellegzetes zenekari felállásuk a vonósbanda, gyakran cimbalommal, vagy újabban a rézfúvós zenekar. Régebben a furulya-koboz, vagy a hegedű-koboz páros is létezett még.
 
 
Források: Martin György, klezse.ro, ordogtergye.ro, sulinet.hu
 
 
Ez egy lábléc -- ha kell.