Mezőségi táncok

Mezőségről

 
A Mezőség az Aranyos, Kis- és Nagy Szamos és Maros által körülölelt közép-erdélyi kopár dombvidéken található, mintegy háromszáz falu több nemzetiségű népének zenében és táncokban rendkívül gazdag dialektusterülete.
 
 

Jellemző táncok

 
Sűrű magyar
A Kelet-Mezőség kivételével mindenütt előfordul, magyarok, románok és cigányok is táncolják. Pontokba szerkesztett, de a kalotaszegi legényesnél motívumokban szegényesebb férfitánc, szóló és csoportos formában is táncolják, a nők egyes falvakban kis körbe összefogódzva tánccal, csújogatással kisérik.
 
Ritka magyar
Már ritkábban fordul elő, főleg a Belső-Mezőség falvaiban, szórványosan a Kis Szamos mentén, helyenként a sűrű magyarral párban, pl. Szék.
 
Lassú magyar
Átmeneti forma a régi stílusú férfitáncok és az új verbunkok között. Fő jellegzetessége, hogy az előbbiek szigorú szerkesztési szabályai teljesen feloldódnak, a tánc teljesen szabadon és kötetlenül improvizálható. Főleg férfitánc, pl. Bonchidán és Válaszúton, de számos faluban „négyes”-ként él, azaz két pár által alkotott kis körben táncolnak rá forgó karakterű táncot, pl. Széken, Magyarszováton, Magyarpalatkán, Mezőkeszüben, stb., sőt, Szováton páros változatban is előfordul.
 
Verbunk
Akárcsak Kalotaszegen, ritkán fordul elő, egyes kiemelkedő táncos egyéniségek táncolják csak, pl. Széken, Ördöngösfűzesen és Feketelakon. A Kelet-Mezőségen már nem a belső erdélyi, hanem a székely verbunk érvényesül, az összes eddig felsorolt férfitáncok helyett.
 
Lassú
Az egész Kárpát-medence leglassúbb párostánca, a reneszánsz kori lassú lépő-vonuló fűzértáncok párosan továbbélő változata.
 
Csárdás
Az új stílusú zenére továbbra is a vidékre jellemző régi stílusú forgatós karakterű táncot járják. Leggazdagabb változatai a belső-mezőségi falvakban élnek, míg pl. Széken csak az esztamos kíséretű és kizárólag párosforgásból és pihenőlépésből álló gyorscsárdás létezik, lassúcsárdás nélkül, melynek szerepét ott az előbb leírt lassú tölti be.
 
Szökő
Az a régi stílusú forgatós, amit az új csárdás-zenére is alkalmaznak a mezőségiek. Ennek egyes falvakban két nővel táncolt változata is van, melynek „szászka” a neve.
 
Korcsos
Az előbbiekhez hasonló párostánc, melyet azonban gyors tempója miatt csak kevesen tudnak szépen kitáncolni. Gyakori a párelengedős, csapásolós figurázás, van, aki kizárólag szólisztikus férfitáncként használja. Zeneileg a székelyföldi táncokkal mutat rokonságot.
 
Németesek
Porka, hétlépés, gólya.
 
 
Források: Martin György, klezse.ro, ordogtergye.ro, sulinet.hu
 
Ez egy lábléc -- ha kell.