Vajdaszentiványi táncok

Vajdaszentivány
 
Vajdaszentivány (Románia, Voivodeni) az erdélyi Mezoségen található 18 km-re Marosvásárhelytol. Kb. 3000 lakosa van, melynek 30-40 %-a román és cigány nemzetiségu család. Mint a szomszédos falvakban, itt is a magyarok és a cigányok református, míg a románok ortodox vallásúak. A vajdaszentiványi táncrend a következo táncokból áll:
·         Verbunk
·         sebes forduló
·         lassú
·         korcsos
·         csárdás
·         batuka
 
 
1.,Verbunk (1/4=140-150): A táncrend nyitó táncaként szerepelt, de gyakran járták a táncok közbeni szünetekben is rendelésre a zenekar előtt. Két formája ismert: az egyiket, mely kötetlen szerkezetû, szólóban járják, a másikat körben járva csoportosan táncolják. Ez utóbbi már szabályozottabb, kötöttebb. A tánc két fő részbol áll: a bevezető vagy pihenő részben körben sétálnak I I I I I ritmusú tapssal kísérve, melyet figurázó és csapásoló rész követ. Ezek a részek egymás után periodikusan vissza-vissza térnek.

2., Sebes forduló (1/4=112-118): A táncrend kezdő és a többi páros tánca is a forgós, forgatós páros táncok közé tartozik. A sebes forduló motivikájára a zárt fogású páros forgás, a nő kar alatti forgatása jellemző. Maga a tánc a "pihenő résszel (egyes csárdás) kezdődik, melyet a balra forgó "ricálás" (é. riszálás) követ, mint a forgatások bevezetője. A kar alatti forgatásokhoz a nők legtöbbször kendőt tartanak a kezükben, a férfi kendőnél fogva fordítja meg a párját. Ezután következik egy zárt fogású jobbra történő páros forgás, mely után aztán újra indíthatja a ricálás-t. A táncok részenként nem hosszúak, viszont gyakran cserélődnek, visszatérnek.

3., Lassú (1/4=152-180): A lassú szerkezetileg megegyezik a sebes forduló-val: pihenő rész (kettes csárdás), zárt páros forgás jobbra-balra, kar alatti forgatások. Motivikájának ritmusa viszont változik, igazodik a zene lüktetéséhez.

4., Korcsos (1/4=84-96): A korcsos az un. "Marosszéki forgatós" helyi változata, melynek lassú-ból való zenei átmenete folyamatosan történik, tehát a táncot sem kell megszakítani. Motívumkincse megegyezik a lassú-val.

5., Csárdás (gyors csárdás, 1/4=150-190): A táncrenden belül a csárdás a leggyorsabb tempójú tánc, ha magyarok táncolják a tempója 1/4=150-170 lehet, a cigányok esetében viszont elérheti a 190-es tempót is. A korcsos lezárása után újraindítják a zenét a csárdás-sal. A tánc felépítése és motívumai szintén megegyeznek a lassú-val. Ritkán, de kibővülhet külön táncolással is, melynek figurái apró cifra változatok lehetnek, vagy akár a verbunk figuráit is alkalmazhatják.   
 
 
6.,Batuka (1/4=120-142) A batuká-t a románok táncolták (bâtuta), de idovel átcserélodött a magyarok által járt táncokra. Motivikailag és szerkezetileg is megegyezik a sebes forduló-val. 
 
Ez egy lábléc -- ha kell.